|
|||||
 |
kronológiák | » kisebbségtörténeti kronológia | |||||||||||||||||||||||
 |
|
||||||||||||||||||||||||
| találatszám: 8 találat | lapozás: 1-8 | ||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| észrevételeim vannak  | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
Névmutató: Harsányi László 2004. szeptember 9.A Magyar kulturális stratégia elnevezésű munkaanyagot, illetve az ennek hátteréül szolgáló felmérést Magyarország kulturális állapotáról szept. 7-én ismertette Budapesten Hiller István művelődési miniszter és Harsányi László, a Kulturális Stratégiai Bizottság elnöke. Átfogó kulturális felmérést legutóbb 1996-ban végeztek Magyarországon, a jelenlegire – Hiller István kezdeményezésére – 2003-ban került sor. A felmérés eredményeit Találkozások a kultúrával címmel, hatrészes kiadványsorozatban teszik közzé. Ez a stratégia munkaanyaga nem vonatkozik az anyaországon kívüli magyar közösségekre, de Hiller István miniszter kifejtette: ilyen kitekintésnek feltétlenül kell majd lennie, a stratégiának a későbbiekben foglalkoznia kell ezzel a kérdéssel. /Guther M. Ilona: Magyarország kulturális stratégiájáról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./2005. január 17.Sárospatakon a Makovecz Imre tervezte művelődési házban rendezte meg a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közművelődési és Idegenforgalmi Intézet év eleji régiós konferenciáját a közművelődésben tevékenykedők számára. A Dialógusok 2005 elnevezésű találkozón öt országból mintegy százhúszan vettek részt. Köztük volt Pomogáts Béla, Bárdi Nándor, Gál Sándor, Dupka György, Muzsnay Árpád, Balassa Zoltán és Dáné Tibor. „A kisebbségben élő magyaroknak ma nincs Budapesten erős emberük” – hangzott el tanácskozáson. Dr. Bárdi Nándor kisebbségkutató (a Teleki Intézet főmunkatársa) beszélt a népszavazásról. Szerinte a kudarc egyik oka az, hogy az anyaországi és a határon túli magyarok nem ugyanazt értik nemzetpolitika alatt. Az előbbiek, mikor erről szó van, leginkább, vagy éppen kizárólag a határon belüli dolgokra gondolnak. Nem tett jót a fogalom tisztázásának, az egységesebb nemzetszemlélet kialakításának az sem, hogy a közvéleményre befolyással lévő politikusok egyszer ezt, máskor mást mondanak. Bárdi Nándor idézte Tamás Gáspár Miklóst, aki a rendszerváltást követően még azt írta, hogy minden határon túli magyart megillet a kettős állampolgárság. Duray Miklós 1996-ban, arra hivatkozva, hogy nem kívánt bonyadalmakat, kellemetlen hatást váltana ki a szomszédoknál, elutasította. Inkább a kedvezménytörvény mellett állt ki. Martonyi János szerint, ha Magyarország korábban a kettős állampolgárság kiterjesztése mellett dönt, akkor sokkal nehezebb tárgyalásai lettek volna az EU-csatlakozásnál. Az eredménytelen népszavazás a szocialistákat erősítette, akik „fő témájukban” verték meg a polgári oldalt. Pomogáts Béla irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke szerint Magyarországon nem nemzetpolitika, hanem pártpolitika folyik, amit a december 5-i népszavazás markánsan bizonyított. Most már igazi cselekvésekre van szükség, ezek közé tartozik a határon túli magyarok önigazgatásának (autonómiájának) kialakítása is, ami az anyaország támogatását igényli. Dr. Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke a kultúra finanszírozásáról értekezett. A Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Borbáth Erika elmondta, hogy minden osztályuk külön feladatul kapta a határon túli magyarok támogatását, a velük való partneri kapcsolat kialakítását és ápolását. Dupka György író, a Kárpátaljai Magyar Értelmiségek Közösségének elnöke elmondta, hogy az anyaország anyagi segítsége nélkül náluk azonnal összeomlana a magyar művelődés, hisz az ukrán állam egy vasat nem ad ilyen célra. Elmondta, hogy a kárpátaljai magyarság az elvándorlások ellenére sem fogy, ellenkezőleg, ha lassan is, kimutathatóan gyarapszik. A már EU-tag Szlovákiában is nagy gondok vannak a közművelődés támogatásával. Dohányos Róbert, a kulturális minisztérium helyettes államtitkára közölte, hogy a magyar kultúrára a kevésből is kevesebbet adnak, mint amennyi arányosan járna. A közszolgálati televízióban a magyar adás ideje 33-szor (!!!) kisebb, mint ami magyar lakosság számaránya alapján járna. A Kolár Tibor vezette kassai Thália színház többszörösen kevesebbet kap, mint az ottani szlovák színház. Az a tény, hogy a Magyar Koalíció Pártja kormányzati tényező csak kisebb változást hozott ezen a területen. /Sike Lajos: Pártpolitika helyett nemzetpolitikát! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./2005. április 8.Új tervekkel vágott neki a 2005-ös esztendőnek a Nemzeti Kulturális Alapprogram (NKA). Harsányi László, az NKA Bizottságának elnöke sajtótájékoztatón kifejtette, remélhetőleg sikeresebbek lesznek az előző éveknél. A nemsokára ismét Nemzeti Kulturális Alap néven működő szervezet várhatóan régi, a mindenkori kormányzattól való viszonylagos függetlenségét is visszaszerzi, derült ki a bizottság állásfoglalásából. Harsányi László elmondta, hogy a jelenleg működő, állandó szakmai kollégiumok (16) csökkentése is elképzelhető, és nem kívánnak újabbakat, így például külön határon túli kollégiumot felállítani. A határon túli művészek, alkotások és rendezvények támogatására évente általában 200–300 millió forint jut, ebben nincsenek benne a közvetett juttatások, amikor például egy erdélyi színház budapesti vendégszereplését a vendéglátó intézmény pályázza meg. Húsz határon túli magyar folyóirat megrendelését tervezik, amely előreláthatólag 12 millió forintba fog kerülni, így ezek a folyóiratok a legtöbb magyarországi városi könyvtárban hozzáférhetővé válnak. /Vincze Ferenc, Budapest: NKA: a színvonal és a minőség támogatása. Tizenkét határon túli magyar folyóirat megrendelését tervezik. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 8./2006. január 11.A Nemzeti Kulturális Alap kollégiumainak új kurátorait január 11-én iktatta be tisztségükbe a kulturális miniszter. Több szakmai szervezet elégedetlen amiatt, mert a miniszter nem vette figyelembe javaslataikat. Az elnök Harsányi László maradt, kinevezése 4 évre szól, a kurátorok mandátuma 3 évre. Azonnal megkezdik a pályázati felhívások, illetve a pályázati ütemterv kidolgozását erre az évre, jelezte Perlik Pál, az NKA igazgatója. Nem érinti a határon túli magyar kultúra eddigi támogatási gyakorlatát az, hogy a Nemzeti Kulturális Alap visszaalakult független állami pénzalappá. Továbbra is az eddigi módon lehet pályázni az alap szakmai kollégiumai által kiírt tárgykörökben. Nincs külön keret a határon túli magyarok számára, minden pályázatot egységes kritériumok szerint bírálnak el. Az NKA a „kulturális járulék” címén beszedett pénzből gazdálkodik, ez jelenleg évi 8-9 milliárd, vagyis a legnagyobb pályázati forrás a kulturális műhelyek számára. Az alap működési kiadásaira mintegy 10 százalékot fordítanak, a többit a szakmai kollégiumok osztják szét. Az alapnak 16 állandó szakmai kollégiuma van. A pályázati felhívások teljes szövegét a Nemzeti Kulturális Alapprogram honlapján teszik közzé (www.nka.hu), valamint a Kulturális Közlöny mellékleteként és az önállóan is megjelenő, az NKA Hírlevele című kiadványban. /Állandósult a Nemzeti Kulturális Alap. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./2006. január 16.„Az eddigieknél jobban kell figyelnünk egymásra, és szorosabban fogjuk egymás kezét. Ezt szolgálja azon elhatározásunk, hogy szélesebben nyitunk a civil szervezetek felé, és több anyagi támogatást biztosítunk számukra, mert ők képviselik a nagyobb tömeget” – hangsúlyozta Komlós Attila a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) nemrég kinevezett elnöke a hét végén Sátoraljaújhelyen megrendezett Dialógusok-2006 régiós konferencián. A HTMH új vezetője szerint elsősorban a Szülőföld Alapítvány kínál az eddigieknél nagyobb lehetőséget a határon túli civil szervezetek támogatására. A meghívott előadók közt volt Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke, Katona Tamás történész, Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézetének igazgatója, Kocsis Károly, a Miskolci Egyetem tanszékvezetője és Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alapprogram elnöke. A határon túli szervezetek részéről Muzsnay Árpád, az EMKE partiumi alelnöke, Dupka György, a kárpátaljai magyarság kulturális életének ismert vezetője és Boda Ferenc, a Csemadok Kassa és környéke szervezetének elnöke tartott beszámolót. Mindhárman megfogalmazták azt az igényt, hogy az összetartozás érzését tovább kell erősíteni. Szarka László az elmúlt évek kisebbségi kutatásainak eredményeiről beszélt. Szerinte téves az a felfogás, mely szerint a magyar nemzetet igazolványokkal egyesíteni lehet. Úgy vélte, csak a kultúra képes összetartani, de még sok a tennivaló. Elmondta, hogy a Magyarországon működő multinacionális cégek naponta 25-30 ezer szlovákiai magyart mozgatnak meg, visznek át a Duna egyik oldaláról a másikra. Szerinte hasonlóan kellene eljárniuk a magyar kulturális és oktatási intézményeknek, színházaknak, iskoláknak, egyetemeknek, kultúrházaknak, könyvtáraknak, múzeumoknak is. Szarka különösen rossznak tartja a könyvtárak helyzetét, melyek vagy nem működnek, vagy hiányoznak belőlük az új tudáshoz, a modernizációhoz szükséges könyvek. Meglátása szerint az erdélyi sajtó az egyik legnagyobb tudásbázissal rendelkezik. A konferencia keretében az anyaországi és a határon túli szervezetek bemutatták egymásnak idei programjaikat. /Sike Lajos: Nyitás a civilek felé. Dialógusok-2006 régiós konferencia Sátoraljaújhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 16./2009. november 25.Jövő év januárjában elindul a Márai Program, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) hosszú távú, évi egymilliárd forintból működő könyvtártámogatási és könyvszakmai projektje – jelentette be Harsányi László, az NKA elnöke. Ez átfogó könyvtámogatási rendszer, amely elősegíti, hogy a nemzeti kultúrkincs szempontjából fontos kötetek széles körben hozzáférhetők legyenek a hazai és a határon túli könyvtárakban. A program indulásakor a részt vevő könyvtárak egy ezer címet tartalmazó listáról rendelhetnek, amely negyven százalékban klasszikus és kortárs szépirodalmat, illetve gyermek- és ifjúsági műveket, hatvan százalékban tudományos és szakkönyveket, valamint ismeretterjesztő kiadványokat és kézikönyveket tartalmaz majd. A felsorolt műfajokon kívül csupán hangoskönyvek kerülhetnek a rendelhető kiadványok közé, legfeljebb ötszázalékos arányban. /Januárban indul a könyvtámogatási program. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 25./2009. december 5.Jövő év januárjában elindul a Márai Program, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) hosszú távú, évi egymilliárd forintból működő könyvtártámogatási és könyvszakmai projektje – jelentette be budapesti sajtótájékoztatóján Harsányi László, az NKA elnöke. A kezdeményezés nem egyszerűen a könyvtárak támogatásáról szól, inkább egy átfogó könyvtámogatási rendszer, amely elősegíti, hogy a nemzeti kultúrkincs szempontjából fontos kötetek széles körben hozzáférhetők legyenek a magyarországi és a határon túli könyvtárakban. A program indulásakor a részt vevő könyvtárak egy 1000 címet tartalmazó listáról rendelhetnek, amely 40 százalékban klasszikus és kortárs szépirodalmat, illetve gyermek- és ifjúsági műveket, 60 százalékban tudományos és szakkönyveket, valamint ismeretterjesztő kiadványokat és kézikönyveket tartalmaz majd. /Januárban indul a Márai Program. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./2010. szeptember 27.Pályázatokról és a Napról. - Jankovics Marcell Nagyváradon járt [helyesen: Jankovich!]Nagyváradra látogatott Jankovics Marcell, aki a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnökeként az új stratégiákról beszélt szombat délelőtt, művelődéstörténészként pedig a Napról tartott előadást ugyanaznap délután. Felborzolni az eddigi rutint A frissen kinevezett elnök a Partiumi Keresztény Egyetemen tartott sajtótájékoztatót, melyen azokat a pontokat ismertette, ahol változtatásokat szeretne eszközölni. Jankovics korábban – 1998–2002 között – már volt NKA-elnök, most pedig augusztusban lépett hivatalba (az előző elnök, Harsányi László június végén kérte felmentését a megbízatás alól). Jankovics szeretné az előző vezetőség nyolc éves időszakában kialakult rutinszerű pályázati elbírálást „felborzolni”. Felidézte, hogy már a ’98-as időszak alapelve is a piramis-elv volt (vagyis minél nagyobb a piramis alja, annál magasabbra lehet építkezni), melyet most is szeretne gyakorlatba ültetni. „A kicsiket kell támogatni, mert a nagyok nem szorulnak rá”, mondta Jankovics, hangsúlyozva, hogy ez nem jelenti azt, hogy elapróznák a pénzeket. A változtatások sorában a régi-új elnök a területi aránytalanságokat említette elsőként, vagyis a pénzek eloszlását Budapest, a vidék, illetve a határon túliak között (számára mindig is fontos volt az országhatáron kívüli magyarság támogatása). „Idén Budapest 3,2 milliárd forint támogatásban részesült, míg a vidék 1,7 milliárdot kapott, a határon túliak pedig csak 110 milliót vittek” – részletezte Jankovics. Hozzátette: a legtöbb kuratórium döntő többségében budapestiekből áll, és csak kevés helyen képviselteti magát érdemben a vidék, az országhatáron kívülről pedig alig kerülnek be a kuratóriumokba. Arra is rávilágított, hogy nem elég, ha a kulturális alap, illetve a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma részéről indul meg a törekvés, fontos, hogy a pályázni vágyók is törekedjenek az együttműködésre. Fontosnak tartja még a korosztályi problémát is: a gyerekkultúra ugyanis „kapogat” támogatást, de nem eleget. Majd a rászorultak köréről beszélt, példaként említve, hogy Magyarországon három nagy könyvkiadó tarol, a kisebbek pedig sorra mennek tönkre. Az utolsó változtatásra váró pont: megszüntetni a korrupciót, a nepotizmust. Az NKA elnök kiemelte még az alkotói pályázatok fontosságát, amit Arany János Toldijával és a Psalmus Hungaricus-szal illusztrált, mindkettő pályázatra készült ugyanis. Hozzátette, nem az a cél, hogy eladhatatlan dolgokat támogassanak. Nem elég például a kiállításra pénzt adni, mert abból az alkotó csak akkor nyer, ha el is tud adni a műveiből. Nap-mese A híres rajzfilmrendező, művelődéstörténész vendéget a Posticum elnöke, Csernák Béla köszöntötte később, ismertetve a délutáni programot: a Napról szóló előadást az Ének a csodaszarvasról című animáció vetítése követte, amit kötetlen beszélgetés zárt. A nagyon érdekes, meglepő összefüggésekkel és párhuzamokkal teli egyórás előadásában Jankovics a népmesék, a görög mitológia, a perzsa források Naphoz köthető összefüggéseiről, a napistenekről alkotott képről, Toldiról, a naptárak a Nap körforgásához kötött voltáról, az időmérésről és a tündérmesék szereplőiről mesélt. Olyan összefüggéseket vonultatott fel, melyeket a több mint ötvenfős közönség nagy része ámuló tekintettel, beleegyező bólogatással, vagy éppen elismerő mosollyal fogadott. Többek között a korai vallásoknak az égitesteket istenekkel azonosító jellemzőjéről beszélt, Héraklészról és Perszeuszról mesélt, és a Napkultusz és a kereszténység találkozását is említette: december 25. nem csak a kis Jézus, de a rómaiak pogány vallásában a Nap születésének dátuma is. Erre később vissza is tért: a régi magyar naptárak az újévet ettől a dátumtól számoltak, és így az összes hó elnevezése értelmet kap. „November Szent András hava. Miért neveztek volna el egy hónapot a hó utolsó napjáról?” – tette fel kérdést Jankovics. Szerinte a mesékre jellemző hetes szám, az aranyhaj, a legyőzhetetlen jelzők a napistenekre asszociálnak, és úgy gondolja, Toldit egyenesen napisteni tulajdonságokkal ruházta fel Arany. De volt még szó a Nap másik szent számáról, a 22-ről, arról, miért nem honosodott meg magyar területeken a digitális óra és a tündérmesék jellegzetes elemeiről. Még a beszélgetés elején elmondta: ő a hetvenes években, a János Vitéz című animációja után bolondult bele a mesékbe, felesége révén pedig megismerte Berze Nagy János magyar mesekatalógusát, a magyar népmesék rendszerezését. A másfélórás animáció megtekintése után, amelynek témája a magyarok története az egészen ősi mitológiai teremtéstörténetektől kezdve Géza fejedelemig, igen összetett szimbólumrendszerrel felépítve, rövid beszélgetés következett, mely a filmről inkább az ősmagyarok történetére terelődött. Jankovics azért elmondta, valamennyire történelemlecke lett ez a film, amit főleg gyerekeknek szánt. Reméli, hogy a sok információ képileg „beég”, és magukénak fogják tekinteni. Majd a film elején látható teremtésmitológia forrásáról beszélt, melyhez szarvasmondákat válogatott össze és nagy segítségére volt Képes Géza műfordító munkássága. Freund Emese. Reggeli Újság (Nagyvárad) lapozás: 1-8
(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||
